Egyszerre találkoztam vele és Gaimannel.

A Próféciák alatt olyan szerelmes lettem mind a kettőbe, hogy ihaj. Azóta Próféciákat szinte mondatról mondatra megtanultam a rendszeres újra meg újra előveszem miatt. és Gaimanre úgy vadászom akár egy profi véreb.

Bevallom rá jobban haraptam, mikor alaposabban megismertem miket csinál. Pont annyira mesél amennyire még jólesik felnőtt fejjel is, és pont annyira birka és pont annyira angol amennyire egy nem angol is kpes befogadni. És hát  aképregényes múltja na, az meg érződik az összes mondatában, szóval engem Gaiman azonnal megvett, és nagy letöltő, kölcsönkérő létemre kőkemény ezreseket vagyok hajlandó fizetni a könyveiért!

És akkor itt van Pratchett.

A nagy mesélő. Hozzá szerintem már sokkla inkább hangulat kell! Ő nagyon angol, de nagyon finoman angol! Olyna igazán jólesően, és Nagyon birka! Nagyon nagyon! Igazi pihent krapek, aki szó szerint létrehozott egy igazán pihent, elképesztően dinka világot, és uh.. nagyon beteg tényleg a szó legjobb értelmében!!!!

A korongvilág!

Pratchetet ugyanúgy mint Gaimant viszont olvasni kell! Muszáj! Úgy képesek mesélni a történeteiket hogy már a szavaikat imádni fogod a megfogalmazást ahogy leírnak valakit. Vagy ahogy leírják valaki mit gondol valaki másról.

 vagy ahogy Pratchet maga mondta ahogyan a karakterek hatnak a körülöttük lévő dolgokra és történésekre, mert saját bevallása szerint ez jellemez igazán egy figurát.

 Hát tessék!

a jellemeket meg tessék szívbe zárni, ugyanis nem lehet mást tenni! 

De ha valaki nem bírja a könyveket vagy egész egyszerűen nincs ideje olvasni a Mágia színe és a mágia fénye megjelent már hangoskönyvben is, és nem más adja elő a fantasztikus mondatokat mint Rudolf Péter személyesen!

Ma délután főnöksrác megkérdezte, hogy szeretek e az új melómban lenni.... Első gondolatom az volt: Viccelsz titeket kértelek szülinapomra ehelyett azt mondtam:

- Igen, mért úgy tűnik nem szeretek?

- Áh nem, csak ha tehetek érte valamit hogy jól érezd magad csak szólj.

- Oké köszi...

És igen ez lett volna az a pillanat amikor fizetésemelést kellett volna kérnem...

... ám elszállt....

Volt Tökiéknél Farsang! nem mondom meg mi volt ( bár lehet hogy már megtettem, ha így volt aki szemfüles és visszaolvas akkor okosabb lesz, ha mégsem tettem meg akkor aki szemfüles és visszaolvas sem lesz okosabb ) Szóval nem karika volt na :) Ha lesznek képek akkor jövök ide is bővebbenezni.

Nőciékné még nem volt farsang viszont új a haja. NEm is igen volt még ilyen kis rövid neki. Fodrász néni csinálta és Ő maga választotta ki a fazont, úgyhogy nagyon nagylányos és vagány lett egyszerre :)

____________________________________________________________________

És akiké minden tisztelet.

A mai blogolvasó világban ahol szeretünk belelátni mások hétköznapjaiba, van egy család.. Izé ezt így illene Család, szóval vannak ők akik olyan kalandra vállalkoztak amire azt hinném mondjuk én, hogy épp ésszel senki.

De ők megtették és boldogok így, legalábbis úgy tűnik abból ahogy napi rendszerességgel megjelennek.

Ők John és Kate. Nem mondok többet a kis intróból szerintem csekély angolsággal is kiderül miről van szó. Esténként a Travel &Livingen szoktam nézni, de Apa is nézi néha és mindketten hüledezünk, meg fogjuk a fejünket, hogy te jó ég, képzeld el a Tökit 6 szor a Nőcit meg 2 szer ráadásnak... Mikor így is nehéz, mi lenne akkor? És mindezt Joh és Kate hihetetlenül szerethető humorral viseli. Édesek, Tessék velük ismerkedni :)

( igen tudom hogy elváltak... Őszintén nem is csodálkozom rajta... piszok kimerítő ha az embernek nincs magánélete, és az nagyon nincs 8 kicsi mellett plussz a kamerák a stáb és a forgatások... Állati nehéz lehet erre sokan rámentek volna, és az hogy ők csak évek múlva mentek rá, és nem mondjuk rögtön azonnal, pláne tisztelet! )

Panasz jön.

Hétfő este óta fáj a gyomrom.

Kedden majdnem beledögöltem annyira. Könnyeztem, és nem kaptam levegőt és mozdulni sem tudtam annyira.

Kedden este besápadtam a Bethlen utcai patikába ahol a kedves Patikárius kisasszonyok nem hogy csak segítőkészek voltak de kérés nélkül majdnem meg is műtöttek nag yigyekezetükben. Gyógyszerekről, gyomorfájásról én még kérdés nélkül ennyi infót még orvostól se kaptam, szóval nagyon tudom ajánlani az OTI épületében a patikát, asszem Szent György a neve.

Na mindegy a rövid reklám után hazakínlódtam magam ( egyébként Nőcivel voltunk Marti néninél szemészeten és jelentjük piszok jó eredményt produkáltunk Áprilisig nem is kell mennünk és szemtorna se lesz majd csak legfeljebb a nyári szünetben d elehet hogy akkor se ) Szóval hazaevickéltem és ágybezuhantam, halódni. Éjjel ugyanis felkeltem párszor arra hogy halódom is.

Szerdára a gyógyszertári bogyó kezdett hatni, vagy csak már a gyomrom fárad a nagy szadizásban, lényeg hogy egy egész fokkal jobban voltam. Sőt tegnap éjjel már aludtam is a hétfő és keddi éjjeleket ugye kivonhatjuk, mert akkor nem sikerült.

Szerintem javulok, de még mindíg olyna hangok jönnek bentről mint a csillagok háborúja. ÉS úgy is érzem mintha időnként találatot kapnék.

Hogy minek a számlájára írom? Hmm... Hétfőn belémerőltettek az irodában a Kínai kapcsolatoktól ajándékba kapott rettenetes teából egy bögrével. Ki tudja lehet annyira nem jók a kapcsolatok na... Illetve a tea után ebédre gombásat ettem... nem volt mérgezett mert ember is abból evett és neki kutya baja... Illetve Bogyi a hétvégén fosizott lehet hogy az mászott rám. ( mármint nem a fosi hanem a kórsága)

Kivéve hogy belőlem nem jön semmi. Nem megy a hasam, nem hányok.

Anyám adott egy csodagyógyszert de nem merem bevenni mert a patikusok Mezim fortét adtak hogy emésztést segítsen, Anyám bogyójára meg az van írva hogy reflux ellen savtúltengésre... szóval nem tom... Gyáva dög vagyok bevenni, félek hogy még jobban fog fájni aztán mehetek vele orvoshoz...

Doran Gray-nek már a nevét imádtam.

Amikor először hallottam emlékeztetett egy X-menre :D Tudom nem túl művelt dolog de első benyomásnak máris szimpi volt, aztán megismertem a sztorit és az akkori gyermeki gondolataimba azonnal befészkelődött. Olvastam  a sztoriját, olvastam feldolgozást, és sosem értettem, miért nem szedik már elő ezt is a filmesek ( mellesleg ezt az Elveszett próféciákról se tudom)

És most végre itt van... hű na ez is jöhet :D